Ashely interjúalanyai: Julia Lewis Thomson
Sziasztok!
A Többek Szerint olvasása és értékelése után valahogy adta magát a dolog, hogy egy nap alá kell vessem ádáz kérdéseimnek Julia Lewis Thomson írónőt is.
Na de, hogy ebből mi sült ki, azt lentebb olvashatjátok!
Pici koromtól
kezdve kétlaki életet éltünk: félévig Mátészalkán, és
félévig Munkácson laktunk. Természetes volt, hogy a
nevelőapukámon kívül vannak olyan barátaim, akikkel csak
oroszul, vagy ukránul tudok beszélni. A kultúrájuk, nyelvük
részemmé vált.
Maxim fiktív
személy azzal a kivétellel, hogy a története nyomokban
tartalmazhat megtörtént eseményeket.
Az életünkben
nincsenek rossz döntések. Abban az adott pillanatban, a számunkra
a lehető legjobb döntést hozzák. Nastya mérlegelte, hogy abban a
helyzetben mi az, amivel a legkevésbé árthat Maximnak.
A gyerekek alapjában véve változtatják meg az életünket, akár
megszülettek, akár nem. Hiszen bármit megtennénk értük.
„…az igazi kincset többnyire nem szükséges keresni. Általában véletlenül görgeti a sors az utunkba.”
Talán nincs két
egyforma ország a világon. Mindenhol más és más emberek laknak,
akiknek a jelenlegi élethelyzetét a történelem hosszú évek
alatt csiszolta olyanná, amilyennek ismerjük.
Az alvilágnak
megvannak a saját játékszabályai, amiket jobb betartani, ha már
valaki bekerült a gépezetbe.
Nem lenne szabad, hogy ilyen megtörténjen. Az lenne a legjobb, ha azt sem tudnánk mi az. De sajnos létezik, és nagyon kevés esetben kap segítséget az áldozat. Kívülállóként megfedhetjük, hogy miért nem szól, miért nem lép ki a kapcsolatból, de annak, aki benne van, sokkal nehezebb. Hiszen a bántalmazó általában mindent megtesz azért, hogy az uralma alatt tartsa: izolálja a barátaitól, ismerőseitől, a bántalmazott önbizalmát fokozatosan gyengítse, arra törekszik, hogy a partnere úgy érezze, képtelen lenne az önálló életre.
Szerintem azzal harcolhatunk a családon belüli erőszak ellen, hogy beszélünk róla, és nem söpörjük a szőnyeg alá. Ha ismerjük a létezését, akkor elég korán felismerhetjük, hogy egy bántalmazó kapcsolatba léptünk. A korai szakaszban nagyobb eséllyel léphetünk ki belőle.
Maxim színe a vörös, mivel erő, mozgás, szerelem, forróság, és tűz jellemzi.
Nastya a történet során több változáson ment keresztül, melyekhez a döntései is hozzájárultak, ezért szerintem az ő színe a lila.
Boriszt a feketeség jellemzi. Az életében a legnagyobb jelentősége a születésnek és a halálnak van.
A kis Dima tiszta és ártatlan, akár a hó, így ő fehér. Mindenki életébe csak fényt hozott.
Még nagyon sok mondanivalóm van az olvasóknak. Jövőre megjelenik Fecó története, a Többek között, melyben az olvasók megtudhatják, miért lett zárkózott, és távolságtartó.
Igen, hiszek
benne. Épp emiatt igyekeztem a történetet a kedvenc idézetem
tükrében az olvasók elé tárni. Szerettem volna, ha azzal a
felismeréssel csukják be a könyvet, hogy sohasem szabad feladni,
mert bármikor elérkezhet az a pillanat, ami kivezeti őket a nehéz
helyzetekből.
Fecóval nagyon
jó a kapcsolatom. Az egyetlen problémánk, hogy alig van időm rá.
De befejezem a történetét még mielőtt végleg megsértődne.
0 Hozzászólás