"Két gimnazista izgalmas nyomozásba kezd, de arra, ami történik, nem számítanak" 

Honnan is indul ez a történet? Hűha. 

Zoe Webster, totális zavarban van. De, tényleg. Szülei most vannak túl egy váláson, ő pedig el lett szakítva attól a helytől, amelyet még csak most kezdett megszokni. 

Tizenhat évesen az ember sok mindenen megy keresztül. No, de ennyire? 

Egy véletlen folytán a sors szele összehozza őt Philips Digbyvel, a sráccal, akiről senki sem tud semmit. Rejtélyes, eleven, és valamit keres. Vagy...valakit? 

Zoenak hamar félre kell söpörnie a hatalmas álmait, mert felkapja őt a Digby nevű forgószél. Ami azután történik meg... Talán, Zoe barátokra is talál. 

Mindeközben pedig, halált megvető bátorsággal krízishelyzetekből menekülnek meg. 

Bátran ki merem jelenteni, hogy újabb sikerkönyvet tartok a kezeim között. Illetve, jelenleg az ágyamon. Egyszerűen képtelen voltam letenni, úgy vitt, sőt! Sodort a cselekmény, a történet, a szereplők, és Digby. 

Stephanie Tromly korunk egyik leghumorosabb írónője, és idehaza megjelent első könyve nekem teljes babérokat aratott. Egy időben nagyon ódzkodtam tőle, mert hát iskolai, nem romantikus, de mégis, közben pedig kisebb krimi is. Hát, elég furcsa felhozatal,viszont megéri belevágni! 

Szerintem ennyit még sosem nevettem könyvön! De, komolyan!A szereplőt, szinte csak szeretni tudod, kivéve akik azért megérdemlik, hogy gyűlöld. 

Minden pillanatát imádtam, már a vége felé kissé kétségbeesetten lapozgattam, egyrészről mert olyan klaszi körömrágósan izgalmas csavar történt, másrészről, pedig érthető, hiszen úgy olvastam volna még! 

Minden apró részlete tökéletesen ki van dolgozva, megálmodva, mindeközben pedig az olvasó csak sodródni tud, annyi izgalmat és akciót rejt magában ez a könyv. Nagy előnye, hogy a legkomolyabb helyzetekben is ott az a humorfonál, amely kissé komikussá teszi az egészet. 

Egy percig sem unatkoztam mellette. 

Tromly teljesen olyan karaktereket teremtett, akik bőséggel élhetővé válnak számunkra, ugyanis minden tekintetben tinédzserek. Teljesen köznapi, úgyhogy ezért szalad a piros pont.
Nem csak egy problémát vesz górcső alá, így teljesen azonosulni lehet a történésekkel is. (alkoholizmus,válás, iskolai klikkek, drogok, illegális cselekedetek)

Végre, egy hősnő, akit szerethet az embert, mert talpraesett, humoros, szószátyár, és nem betoji! 

Zoe Webster épp ugyan, mint anno én, aggódik a jövője miatt, de közben teljes mértékben elzárja magát bárminemű szórakozástól. S, csak akkor döbben rá, hogy eddig mennyire magányos volt, amikor megtalálja mindazt, ami életre kelti. Digby, számomra a hab a tortán, azzal a bizonyos cseresznyével a tetején. Sokat nem árulhatok el róla, annyit azért megsúgok, hogy olyan elpuskázottan fogod szeretni, amilyen. Talán picit sajnálni is fogod a végére, de amilyen kis lüke sokszor meg fog nevettetni!

Ő az, aki a humorforrás, nagyon jól meg lett találva a kettejük közti összhang Zoeval. Durva, mert egyetlen karakter sem váltott ki még belőlem ilyenfajta érzéseket. Imádtam, pusztán azért, mert ő Digby. A mellékszereplők terén is nagyon jóra sikerült a válogatás, Henry a maga görög félisten módján számomra elhagyhatatlan volt, s örültem, hogy mindent félre tudtak tenni Digbyvel. 

Sloane az elején nyilván elég ellenszenves, de hamar még ha furán is de megkedveli az olvasó.

Ilyenek például még: Felix, Bill és Liza meg mondjuk, Musgrave is. 

Negatív karakterek is akadnak bőséggel, bár nem mind arany ami fénylik! 

Elmondhatatlanul boldog vagyok azért, mert ez a könyv pont jókor jött, és dobott rajtam meg a kedvemen egy hatalmasat!
Tényleg bátran ajánlom mindenkinek, ugyanis nem csak élményt ad, hanem talán egy kis mutatást is a megfelelő úthoz! Romantika ugyan végig ott kering a levegőbe, bár szó sem esik róla. Aki szereti a nyomzósdit kissé másképp találva annak mindenképp kötelező. Emellett ott az akció, és a garantált kuncogó-görcs.

Szurkolsz mindenkinek és úgy érzed, hogy soha nem akarod letenni. 

Nagyon megszerettem. Fenébe, mikor lesz folytatás?